Panasonic VT30 Plazma készülékek – A magasra helyezett léc

2011-11-16
Vissza a tesztekhez
A Digitális HáziMozi magazin XII. évfolyamának 2011. augusztusi számából:

Sok éve, szinte a kezdetektől nyomon követjük a Panasonic plazma modellek fejlődését. Mindegyik generáció megjelenésekor csak ámuldozunk és el sem tudjuk képzelni, mi lehet még a mérnökök tarsolyában, amivel jövő ilyenkor előállnak, mitől fog újra és újra leesni az állunk. Tavaly, tavalyelőtt és azelőtt is azt hittük volna, ez a csúcs, de ismerve a fogyasztói társadalom működését, biztosak vagyunk abban, hogy lesz még részünk meglepetésben. De ne szaladjunk előre, maradjunk mostani tesztalanyunknál, a jelenlegi csúcsmodellnél, a VT30 típusú 3D televíziónál.

A közelmúltban sokan kritizálták a Panasonic tévék kinézetét, valljuk be, nem minden alap nélkül. Védelmünkre szóljon, szándékosan inkább a belbeccsel, mint a külcsínnel igyekeztek hódítani, ami bizonyos szempontból elfogadható álláspont, de ezzel sok potenciális vevőt vesztettek. Úgy látszik döntéshozói szinten is belátták, a dizájn  döntő szempont lehet, ha valaki két tévé közül próbál választani és nem annyira képminőség-mániás, mint e sorok írója. Ha ebből nem derült volna ki, a többi 2011-es Panasonic modell külsejére sem lehet panasz. A VT30 teljes elülső felületét üveglap borítja, aminek elméletileg lehetnének hátrányai, ám ilyeneket nem tapasztaltunk. Fogyókúrán is átesett a tévé, vastagsága a korábbinak mintegy fele, ám ezzel, alighanem a nagyobb üveglap miatt, nincs arányban a súlya, ami picit nőtt az elődhöz képest. Hűtését változatlanul ventillátorok (4db) segítik, működésük szinte észrevehetetlen, csak teljes csendben, egészen közelről hallani enyhe susogást.
Csatlakozóinak elhelyezkedése végre kedvez a falra szerelést választó felhasználóknak, nem értjük, miért kellett erre 2011-ig várni? Ez ügyben sajnos nem teljes az örömünk, a három USB aljzat közül kettő gyakorlatilag csak akkor használható, ha saját talpán áll a tévé, ráadásul még akkor is nehezen. Szerencsére a mellékelt hosszabbítós tartóba nem csak a mellékelt Wifi dongle, hanem pendrive is behelyezhető.
A kínálat bőséges: 4 db 1.4 szabványú HDMI, de csak az egyik mellett látható az ARC felirat. Ezeken és az USB-ken kívül minden egyéb csak adapterrel csatlakoztatható: Scart, komponens, kompozit, sztereó be és ki, digitális (optikai) audió ki, Ethernet. A CI és az SD kártya hagyományos módon illeszthető a tévébe. Vevőegységek tekintetében hiánytalan a választék, a hazai sugárzás vételére alkalmas DVB-T tuner mellett DVB-S, valamint DVB-C interfész állnak rendelkezésre. Szerkesztőségünkbe 50 colos tévé érkezett, legnagyobb testvére 65 hüvelyk átlójú, köztük helyezkedik el az idei év újdonsága az 55 colos modell. Ezek mellett kapható a VT30 42 colosban is, ami pici helyiségekbe, háló-, vagy gyerekszobába ideális méret.
A Panasonic mérnökei a kor követelményeinek megfelelve – és nem utolsó sorban az LCD- tévékkel szembeni lemaradást mérséklendő- az energiafogyasztás csökkentésére tettek hatalmas erőfeszítéseket, melyek sikerre vezettek. A tavalyi modellekhez képest ez eléri a 20 százalékot. Az ECO üzemmód bekapcsolásával- egy szenzor figyeli a környezeti fényt és ahhoz állítja a panel fényerejét –még további kilowattórákat spórolhatunk meg. Ráadásként a Viera Link segítségével az összes csatlakoztatott készlékünket készenléti állapotba helyezi a tévé, amikor kikapcsoljuk. Dicsérendő szolgáltatás az elalváskapcsolóhoz hasonló időzítő, ami a beállított időtartam letelte előtt három perccel, ha közben nem nyomtunk meg egyetlen gombot sem a távirányítón, a képernyőn megjelenít egy kérdést, hogy akarjuk-e folytatni a tévénézést? Amennyiben nem „okézzuk le”, a tévé készenléti üzembe helyezi magát, és a HDMI-vel hozzá csatlakoztatott más gyártmányú készülékeket- merevlemezes DVD-felvevőt, házimozi erősítőt, BD-játszót,-is. Ezt csak egyszer kell bekapcsolni, nem minden alkalommal, mint a sleep-et. Szintén ide tartozik, hogy az új Viera modellek még nyomokban sem tartalmaznak ólmot és higanyt, a csomagolóanyag mennyiségét a lehető legkevesebbre mérsékelték.
Ezek után térjünk a technikai csemegékre! 600 Hz Sub Field Drive Intelligent Frame Creation Pro. Kicsit sok ez így egyszerre, a hivatalos brosúra segítségével megpróbáljuk egyszerűen összefoglalni a jelentését. Egy processzor 600 részképet hoz létre a kezdeti bementi jelből, majd egyenként 12 részképből állítja össze a megjelenítendő képkockákat. Mozgásérzékelésen alapuló intelligens algoritmusa optimális mozgáskezelést eredményez, ezáltal teljes részletességű és élességű mozgóképet kínál. A rendszer a sportközvetítések, akciófilmek egyenletes, szaggatottságtól mentes képminőségét biztosítja. A mozgóképfelbontás 1080 soros. A megjeleníthető szürkeárnyalatok száma 6144-nél tart, amitől ámuldoztunk, másra úgysem alkalmas egy efféle adat, el sem tudunk képzelni ennyit. A kontrasztot illetően még nagyobb a fejlődés (vagy számháború?), már 5000000:1 az arány, és nem tévedés, natívban! Az más lapra tartozik, hogy miképpen sikerül ezt lemérni, igazolni. A hangzatos Infinite Black Pro névvel fémjelzett feketeszint tényleg elképesztő, erről még ejtünk néhány szót az értékelés során. A V-Real képjavító eljárást már évek óta ismerjük, a VT30 ennek 3D változatával rendelkezik. Pár éve jelent meg a tévék világában is a THX minősítés, amivel ez a készülék büszkélkedhet. A manapság alapkövetelménynek számító 24p lejátszás itt a „Smooth Film” elnevezést is megkapta.
A V-Audio Pro Surround Sound már korábbról ismert, ezek mellett a VT30 hangzását a hátlapra szerelt hagyományos kialakítású, kör alakú „mélysugárzók” segítik.
A Viera Tools gomb egy szolgáltatás-csokrot hív elő. A Viera Cast internetes tartalmak megtekintését teszi lehetővé a tartozékként kapott USB Wifi egység segítségével, a DLNA pedig vezeték nélkül csatlakoztatott számítógépünk merevlemezén lévő tartalmak megjelenítését, az Image Viewer SD-kártyáról, USB kulcsról,- leánykori nevén pendrive- merevlemezről JPEG fotókat, MP3 zenéket, AVCHD, DivX, Xvid, avi és végre valahára mkv filmeket is képes lejátszani. Ezeket koronázza meg a műsorrögzítő (PVR) funkció, az USB-vel csatlakoztatott, minimum 160 GB-os merevlemezre.
Képmegjelenítőkön 3D hatást jelenleg még csak szemüveggel lehet elérni, a legjobb eredményt az aktív pápaszemektől kapjuk, (két darabot mellékeltek a tévéhez!!!) melyek felváltva engedik a fényt a szemeinkbe, persze egyszerre csak az egyikbe. A VT30 ilyenkor 200 hertzen dolgozik, tehát mindkét látószervünk 100 hertzes képet lát. A tavalyi Panasonic televíziók még nem voltak képesek 2D-3D konverzióra, ám a VT30 már ezt a trükköt is tudja.

Így láttuk, hallottuk
A VT30 az összes csatlakoztatott forrásról minden felbontást és formátumot olyan minőségben jelenített meg, hogy elállt tőle a szavunk. Talán mondanunk sem kellene, hogy legjobban a Panasonic BDT 310 Bu-ray-lejátszóról érkező anyag tetszett mindannyiunknak, a Casino Royale és az Apocalipto, mint szokásos kétdimenziós tesztfilmjeink szerepeltek, de szerencsénkre rengeteg idő állt rendelkezésünkre egyéb BD-kiadványok, valamint merevlemezeken tárolt műsorok megtekintésére. SD adásokkal sem vallott szégyent a VT30, csúcs plazmához méltóan skálázta azokat 1080 sorosra és kritikus szemeink által élvezhetőre. DVD filmekkel is örömünket leltük benne, de amikor úgy ültünk elé, hogy most kikapcsolódásképpen filmet nézünk, csakis full HD jöhetett szóba. Csak nem fogunk egy Nissan GTR-rel harmadik sebességfokozatban autózni? A sokat emlegetett zöld szellemkép (green ghosting, phosphor trail), vagy kontúr jelensége már csak nyomokban fedezhető fel a futó fehér betűk élein, de csak fél méternél közelebbről és direkt azt figyelve, úgyhogy szerintünk nem érdemes vele foglalkozni. A képjellemzők (ISF) finomhangolására széleskörűek a lehetőségek, műszer segítségével nem nehéz megtalálni az optimálishoz nagyon közeli állapotot. A legsötétebb jelenetekben is láttunk részleteket-már amennyiben a kamera felvett olyat és a lemezen is rajta volt- a kontraszt és a fekete mélysége közelíti a tökéleteset. Ebben rekorder a VT30. Az Eurovíziós dalfesztivál full HD közvetítései lenyűgöztek minket, pedig csak DVB-T tunerrel, padlásra helyezett antennával fogtuk a jeleket.
USB-vel csatlakoztatott 1,5 terabájtos merevlemezünk tartalmát gyorsan beolvasta, viszont az összes filmet egy listában, nehezen kezelhetően jelenítette meg, címeiket megcsonkította, átalakította, némelyiket teljesen lehagyta. Ezeket általában le sem játszotta, ami random módon, más anyagainkkal is megesett. 8 gigás pendrive-unkra másolt mkv, avi filmjeinket hasonlóan kezelte, de legalább arról is működött a lejátszás, ami előrelépésnek számít. Végére hagytuk a 3D megjelenítés minősítését, amely az elődhöz méltóan kiváló, már-már súrolja a tökéletesség határát. A mellékelt szemüvegeket lényegesen kellemesebb viseletnek éreztük, mint a tavalyiakat, de még lehetne csiszolni rajtuk. A Panasonic demólemez tartalmát ügyesen válogatták össze. Római városnézés, artisták, zsonglőrök, vadvízi evezés, motorcsónakázás, terep rali, mariachi tánccsoport előadása, animációs filmrészletek és még sok egyéb látható rajta. Szerintünk a sport fejezet mutatja legjobban a VT30 kiváló 3D képességeit, de az Avatar nézése közben is hangot adtunk ámulatunknak néhány elismerő felkiáltás formájában. A történések helyszínén, a középpontban érezhettük magunkat, nem csak mélysége volt a képnek. A szoba közepéig kilógott a főszereplő gépfegyverének csöve. Oldalról, egészen éles szögből is hibátlan az élmény, fejünket félrebillentve úgyszintén. Még az IMAX moziban mindenféle kellemetlenséget érő vendégeink is a legkisebb zavaró jel nélkül nézték végig a 2 óra 40 perces filmet. A legjobb hatást és élményt két méterről nézve kaptuk, ami a szakirodalom szerinti ideális nézési távolsága egy ekkora tévének. Kipróbáltuk a 2D-3D konverziót, ami legnagyobb meglepetésünkre egész nézhetőre, élvezhetőre sikeredett. Ennek ellenére a későbbiekben nem éltünk a lehetőséggel, hiszen a VT30 két dimenzióban is lenyűgöző képminőséggel szolgált.
A hangzással elégedettek voltunk, volt teste, alapja és teteje a hang-képnek. A hátlap közepén elhelyezkedő hangszórók a lapostévéknél rendszeresen hiányzó mélytartomány megszólaltatását igyekeznek segíteni, ami elfogadhatóan sikerült nekik. A hangerő finoman, egészen apró fokozatonként szabályozható. A többek által emlegetett és nehezményezett tápegység,- vagy inverter-ciripelést mi nem hallottuk, tehát csak egyes példányoknál fordul elő.
A Panasonic ismét magasra helyezte a lécet. Sejtésünk szerint, még vannak rejtett, kiaknázásra váró tartalékok, amikkel a jövőben találkozhatunk. Várjuk azokat, de addig ajánljuk a kompromisszumoktól mentes tévézésre, 3D filmnézésre vágyóknak a VT30-at, mint a ma kapható legjobb 3D plazmatévét.