Dali Fazon Mikro

2017-01-18
Vissza a tesztekhez

1983-as megalakulásától a dán Dali hangszórógyár egyik szlogenje a „a zene nyers szenvedélye és őszinte, természetes reprezentálása otthoni környezetben” bő 30 év alatt mit sem változott. Most a Dali egyik legsikeresebb 5.1-es hangfalát teszteltük.

Dali Fazon Mikro és Sub 5.1-es rendszer
 Mint azt a bevezetőben is leírtuk, 1983-as megalakulásától a dán Dali hangszórógyár egyik szlogenje a „a zene nyers szenvedélye és őszinte, természetes reprezentálása otthoni környezetben” bő 30 év alatt mit sem változott. Sőt, hisznek benne, hogy a világ legjobb hangszóróit ők gyártják. Megnéztük, mindez mennyire igaz egy kompakt 5.1-es hangrendszerük esetében!

 
Külső, technikai tulajdonságok

 A szett megjelenése modern, mégis időtlen - az enyhén ívelt vonalak és az elegáns, magas fényű festett

alumínium házak optikailag sokat ígérőek, hogy stílusos maradjak, megadják az alaphangot. A süllyesztett szövet rácsok és a matt fekete frontok miatt nem láthatóak az alatta elhelyezkedő, a két-utas szatellitek klasszikus kettőse, a 100 mm-es mélyközép és a 20 mm-es dóm magas sugárzó. Mellékeltek egy multi-funkciós tartót is, amivel falra is lehet szerelni a dobozokat. A rendkívül erős farost-alapú kabinet kialakítása biztosítja, hogy az akusztikus és a mechanikai rezonanciák szinte nem is léteznek, míg a beállítása egyszerű, köszönhetően a hangszóró csatlakozók ésszerű elhelyezésének, amik a megfelelő szögben, az egyes hangszórók hátlapjának közepén kaptak helyet. Annak ellenére, hogy a legtöbb ember ezt csak egyszer használja, megkímélték a felhasználókat egy csomó traumától és ez megmutatja, hogy a Dali levonta a tanulságot a meglehetősen trükkös set-up-ot követelő Fazon 3-rendszer esetében tapasztalt nehézségekből.

 
Az első osztályú kivitelezés és a kompromisszum-mentes elegáns megjelenés az, ami nem csak szatelitekre, hanem  a SUB-ra is vonatkozik. Csak  255 x 230 x 255 mm-es- ez eléggé kompakt- de mégis, a teljes basszus szekciót felöleli az általa keltett hangzás. Szerencsére a Dali fejlesztői a jelkiegyenlítést és a válaszidőt engedik állítani, így a basszus bármikor feszes és hihető. A 6.5”-es mélysugárzó hosszú lökete elég tartalékot biztosít. A maximális hangnyomás szintje 103 dB, a keresztezési frekvencia állíthatósági tartománya 50-150 Hz. Finom kiegyenlítést alkalmaz ultra alacsony jel késése esetén, valamint nagy tapadású gumitalpakat alkalmazott a gyár a rezonancia felületek kiküszöbölésére, mint például a fából készült padló ellensúlyozására. A maximális erősítő teljesítmény (RMS) 150 W, a folyamatos kimenő teljesítmény (IEC, RMS) 90 watt - ennek elegendőnek kell lennie kis és közepes méretű helyszíneken bárhol. A hátán LFE/ LP szűrő, fázis-kapcsoló, automata áramkör be-és kikapcsoló, valamint a hangerőszabályzó található. A maximális áramfelvétel 195 W, kapcsolatok közül mono LFE és sztereó RCA vonal áll rendelkezésre, valamint automatikus átkapcsolás az energiatakarékos készenléti üzemmódba (a fogyasztás ilyekor kevesebb, mint 1 watt), ha a hang ki van kapcsolva.

 
Így hallottuk

 Andrea Bocelli "Romanza" c. felvételével kezdtem 5.1 Blu-ray-en . Itt a Fazon micro-k érzékenyen, finoman differenciált hangképet hoztak létre, egyszerűen csodálatos volt. A két előtérben álló Fazon tisztán adta vissza a hangok pontos térbeli szerkezetét. A kompakt mélynyomóra volt osztva az általános tonális szerkezet megteremtése, amit hozott is. Van egy jó alapszintje, ha ez kicsit átcsúszik a másik oldal felé, akkor sem tolakodó, de kis mérete miatt vélhetően nem is tudna ilyen lenni. Különösen stabil volt az öt hangszóró együttes szintje.

A kis aktív basszista sokáig bírja, de aztán kiakasztja a fehér zászlót és ha nehezen is, de feladja. Ám szem előtt tartva, hogy egy ilyen rendszer általában

a nappaliban van, ezen a szinten ez elegendő. Természetesen 2.1 módban is teszteltem a rendszert, műsoron Mozart hegedűversenye, a Concerto, No. 4 volt, PCM 2.0 sztereóban. Már az elején nyilvánvaló volt, hogy nem lehet térhatású, pazar felbontást várni, de ami volt, az nagyon kulturáltan és kellemesen jött elő . A hegedűszólók jól strukturáltak voltak, fokozatosságukkal nyertek meg maguknak.  Majd PCM többcsatornás módban tápláltam meg őket azonos anyaggal és 5.1 módban a kis mélynyomó is hozzátette a magáét. Jöhetett a film, mint hanganyag teszt. A Quantum Of Solace egyik autós üldözéses jelenete - amikor a festői szépségű táj és a ragyogó napsütés kellős közepén üvöltenek a motorok, repülnek fémes, csikorgó hanggal az ütközésekkor leszakadt alkatrészek- mindez félelmetesen realisztikus és kellően dinamikus ahhoz, hogy higgyünk az illúziónak, moziban vagyunk.


Ajánlás

 A Dali a Fazon 5.1 mikro-együttessel elég nagyot dobott. A művelt és polírozott hangzás, a nagy dinamika és kifogástalan megjelenés mind-mind olyan tulajdonság, amelyre egy osztállyal feljebb is méltán lehetne büszke bármely prémium hangszórógyár.


forrás: http://www.sztereomagazin.hu