A világ legjobb házimozi rendszereinek egyike: JBL Synthesis One Array!

2012-03-21
Vissza a hírekhez
A leghálásabb és legkellemesebb feladat olyan rendszerről, készülékekről cikket írni, amikről semmi negatívumot nem lehet mondani azon kívül, hogy sajnos nem a sajátunk. A JBL Synthesis One Array pontosan ilyen. A JBL név és a mozihang fogalma elválaszthatatlanul összeforrtak, akár lakásban, akár a legnagyobb filmszínházakban kell azt megteremteni.



A JBL Synthesis néven, a korábbi tucatnyi helyett, jelenleg nyolc komplett rendszert kínálnak, viszont mellettük megtalálhatók és megvásárolhatók külön is az egyes alkotóelemek, ami felhasználóbarát változás. Nagyobb szabadságot biztosítanak az egyéni vásárlói elképzeléseknek, jobban igazodnak a speciális igényekhez, helyzetekhez. Az alábbiakban egy néhány éve piacon lévő, jól bevált, kedvelt és elismert szettet mutatunk be Önöknek.



A One Array-t a gyártó 43-708 köbméter (a köbláb átszámítása miatt nem kerek számok) közötti térfogatú helyiségekbe ajánlja, vagyis  átlagos 4 méteres belmagasságot figyelembe véve egy kb. 170 négyzetméteres mozitermet is be tudunk vele hangosítani. Ez a témában kicsit is jártas olvasó számára vadnak, hihetetlennek tűnő adat, nehezen, vagy inkább egyáltalán nem elképzelhető. Ami jól működik egy átlagosnál kisebb (16-17 m²) szobában, az nem szólhat jól egy tízszer akkora alapterületű bálteremben és ugyanez vonatkozik a fordítottjára is. Amikor beléptünk a tett, illetve teszt színhelyére, első ránézésre mi is azt gondoltuk, ez a rengeteg hangdoboz, a hatalmas mélyládák ekkora lakószobában, surround helyett kakofóniát hoznak létre. Több hét telt el a látogatásunk óta, de még most sem értjük, ez miként lehetséges, de tény, hogy működik. Bár kaptunk magyarázatot, le is írjuk az alábbiakban, mégis a csodával határos jelenségek közé soroljuk.

A One Array rendszer központi egysége – mi más lehetne – az előerősítő. Alapesetben fekete színű és JBL Synthesis SDP-40HD felirat díszeleg rajta, ettől eltekintve teljes mértékben azonos a világosszürke, natúr alumínium előlapos Lexicon MC12HD készülékkel, ami minket üdvözölt kék kijelzőjével és katonás rendben sorakozó gombjaival. Erősítőből négy darab jár a rendszerhez, melyek közül a két S820 jelzésű, egyenként 2x200, illetve hídba kötve 1x800 wattal látja el a mélyládákat. A másik kettő típusa S5165, melyek 5x160 W teljesítményt biztosítanak a többi hangszóró számára. Szimmetrikus bemenetekkel is rendelkeznek, természetesen ezek voltak bekötve a tesztelt rendszerben. Mivel a JBL Synthesis hangdobozok tipikusan magas, 92-98 dB közötti érzékenységűek, az említett teljesítmény bőven elegendő ahhoz, hogy házimozinkban – amennyiben éppen arra van szükség – bárkit kirázzon a nadrágjából.



A frontsugárzók és a center teljesen egyformák, 1-1 darab SAM2LF mélysugárzó dobozból és SAM1HF tölcséres közép-magassugárzóból állnak. Magasságuk nagyon hasonló, ami remek ötlet, így egymásra vagy egymás mellé helyezhetők, attól függően, hogy keskeny és magas, vagy alacsony négyzet alakú hangsugárzóra – ami centerként ideális – van szükségünk.



A HF jelzésű, Bi-Radial elrendezésű egységnek a tölcsérei magas hőmérsékleten és nyomáson történő fröccsöntéssel, egy SonoGlass nevű anyagból készültek, ennek alkotóelemei akril és kőpor. A nagyobbik mögé egy 3 col átmérőjű, 890 Hz és 9 kHz között működő, Aquaplas bevonatú inverz alumínium dómot szereltek. A felette elhelyezkedő kisebb, 90 fokkal elfordított tölcsér belsejében 1 colos, titánból készült, mindössze 150 milligramm súlyú membrán szólaltatja meg a 9000-től 40000 hertzig terjedő hangtartományt. Ezek az értékek a hozzájuk tartozó passzív keresztváltó használata esetén érvényesek. Mindkét hangszóró nyomókamrás felépítésű, ezért rendkívül magas, 96 dB az érzékenységük. A mélyközép dobozokba 2 db 20 centis, anodizált alumínium membrános, dupla neodímium mágneses hangszórót épatettek. A SAM2LF számos technológiai újítást és szabadalmat vonultat fel, ízelítőnek egy kis idézet a leírásából angolul, hiszen levédett megoldásokról van szó: „Symmetrical Field Geometry™ (SFG), Symmetrical Inductance Modulation™ (SIM) and Vented Gap Cooling™ (VGC)”.
Tesztünk idején a Synthesis One Array szettben 2 darab S4Ai surround egység gondoskodott a térhatásról, a másik kettő (surround back) azóta talán már megérkezett, ha minden jól megy, kapunk lehetőséget a kibővített rendszer meghallgatására is. Hangszórók egész arzenálja sorakozik az S4Ai-ban, a dobozt két részre osztották, egyik felében „lakik” egy 20 centis mélysugárzó és a mellé ültetett 1 colos titán dóm, a másik felét, 2 db 10 centis középhangszóró és 2 db 1 colos titán magassugárzó foglalja el. Ez a négyhangszórós panel 90 fokkal elforgatható, amennyiben a szoba, a berendezés adottságainak megfelelően nem függőlegesen, hanem vízszintesen akarjuk felszerelni. Az S4Ai megnevezése: multipoláris hangsugárzó egység, működtethető direkt, dipól és bipól üzemmódban is. Ezen kívül úgy is kábelezhetőek (Dual-Drive) és kalibrálhatóak, hogy 1 párral megszólaltathatjuk a surround back csatorna jeleit is. Tehát 5 hangdobozzal állítunk elő hétcsatornás surround hangzást. Hab a tortán az üzemmódok változtathatósága egy trigger vezetéken adott elektromos parancsok által. Erre csak annyit lehet mondani, hogy zseniális, pedig még nem is hallottuk a hangját.

Végül, de nem utolsó sorban a legmélyebb frekvenciájú hangokat megszólaltató 2 darab S1S-EX szubbasszus ládát vettük szemügyre. 18 hüvelykes, 457 milliméteres hangszórót tartalmaz, amelyet 3 db irdatlan átmérőjű reflexnyílás támogat, terhelhetősége 800 watt. A méretei is magukért beszélnek, több mint fél méter széles és hasonlóan mély, majdnem kilencven centi magas és közel 60 kg súlyú. Fektetve is elhelyezhető, így akár a vászon alatt is elfér. Fontos információ, hogy az összes hangdoboz THX Ultra2 minősítéssel rendelkezik. A One Array a Synthesis úgynevezett „Built-In” családjának tagja, ami azt jelenti, hogy a hangdobozok beépíthetők falba, bútorba, az S4Ai akár mennyezetbe is.

Amit a most következő sorokban ismertetünk, az a Synthesis rendszerek szíve-lelke, a SDEC4500, ami valójában két csaknem egyforma kinézetű egységből áll, az egyik X, a másik P jelzésű. Belsejükben szobaakusztika korrekciós ekvalizátor, digitális aktív frekvenciaváltó, 4 darab 32 bites DSP rejtőzik. Ezekkel a professzionális eszközökkel extra felszereltségű mozitermek hangrendszerei is optimalizálhatóak, a három fronton kívül hat oldalsó és két hátulsó surround, valamint 4 darab mélyláda kezelhető. Parametrikus ekvalizátora 256 sávos, negyedrendű digitális keresztváltója aktív erősítést tesz lehetővé. Az eredetileg külön helyiségbe – mint amilyen az igazi mozik gépháza – szánt készülékek hűtése nem teljesen hangtalan, ezért a Házimozi Stúdió szakemberei néma ventillátorokkal szellőztetett házat terveztek és készítettek hozzájuk. Igény szerint azokba szerelve bocsájtják a vevő rendelkezésére.

A JBL Synthesis rendszerek tökéletes összehangolásához nélkülözhetetlen egy beállító csomag, pontosabban koffer, amiben mérőprocesszor, 8 darab sorszámozott mérőmikrofon és a hozzájuk tartozó kábelek, mérőszalag, hangnyomásmérő, router, fázisellenőrző, található. Ezekkel olyan mértékben finomítják, korrigálják, optimalizálják a hangzást, amivel elérhető amit a cikk elején említettünk: pici szobában és hatalmas teremben is megállja a helyét a One Array.
Egy házimozi hangminőségét megítélni jóval nehezebb, mint a sztereó zene hallgatására specializált rendszerekét, mert a filmekben használt különféle fegyverekkel soha, vagy nagyon ritkán találkozunk a valóságban, pláne működés, lövöldözés közben. Vállról indítható, föld-levegő rakéták sem minden nap süvítenek el a fejünk felett, autókat is (szerencsére) csak tévészékház ostromakor szoktak gyújtogatni. Kém műholdak is szökőévente egyszer robbannak fel a világűr hozzánk közeleső részén, ahol még – levegőmolekulák hiányában – a hang sem terjed, tehát ilyenek alapján minősíteni minimum sarlatánság lenne. Viszonyíthatjuk a felbontást, a dinamikát, a frekvenciamenet kiterjedtségét, az időzítést az általunk addig hallott legjobbhoz. Esetleg időnként elmehetünk tanulmányi kirándulásként valamelyik bevásárlóközpont multiplexébe –  a megszállott házimozisok szórakozás céljából nem járnak moziba – ha szerencsénk van, tisztességesen beállított rendszerrel és normális hangsávval rendelkező kópiával találkozunk. Azt azért nem mernénk állítani, hogy etalonnak beillik, amit ott hallunk. Ellentétben ezzel az éppen tesztelt házimozival, amelyben jobb képet láttunk és jobb hangot hallottunk, mint eddig bármikor, bárhol, beleértve az igazi mozikat is. Hogy ez miként lehetséges? A gyártó által, sok éves kísérletezés és tapasztalat birtokában kiválasztott, összeillő részegységekből állt, és úgy volt beállítva, hogy tudásuk maximumát tudták nyújtani.
A tesztelés (nevezzük inkább elmerülésnek az élvezetekben) során előkerültek bőséggel koncertek, akciófilmek és sztereó zenék is. Minden lehetséges és létező oldaláról megvizsgáltuk a rendszert. SEAL Soundstage albuma, olyan élményt adott, mintha a színpad előtt ültünk volna, nagyjából a hetedik-nyolcadik sorban. A meglepetések sora folytatódott Bocelli toszkán Vivere felvételével. Az első egy percben a kamera elhalad egy kis templom bejárata mellett és a harangszó nem csak úgy lebeg a térben, hanem pontosan a fejünk felett szól, ráadásul nem 1-2 méterrel, hanem tizenöttel (a háromméteres belmagasságú szobában)! Minden hangot oda helyeznek a JBL processzorok ahova a rendező és a hangmérnök képzeltek, legyen ez akár srévizavé 5 méterre mögöttünk, 4 méteres magasságban. Ilyen 3D-s hangélményt még soha nem hallottunk, erről jelentős mértékben „tehetnek” az S4Ai hangdobozok is. Más házimozi rendszerekben a szélrózsa minden irányából érkeznek hangok, nem alkotnak ennyire homogén teret.
Ezek után, a Robin Hood című film partraszállásos csatajelenetét nézve két dolognak örültünk: hogy ilyen moziélményben lehet részünk, és hogy nem kell félnünk a záporozó nyílvesszőktől, nem szükséges pajzsot tartani a fejünk fölé, csak a süvítésük és a becsapódásuk borzolták az idegeinket. Az Éli Könyve 53. percében eldördülő, az addigi feszült csendet megtörő lövések hallatán, ezt körülbelül huszonharmadszor láttuk, összerezzentünk, ugyanez elmondható a Valkűr elejének sivatagi jelenetére, amikor felugat a légvédelmi gépágyú. Majdnem kiugrottunk a kényelmes kanapé öleléséből. A Terminator Salvation hangja kiemelkedően bonyolult, aprólékos, amit az egyszerűbb rendszerek képtelenek hitelesen, maradéktalanul tolmácsolni. Ezt az átlagos mozizók észre sem veszik, fogalmuk sincs arról, mi rejtőzik a hangsávban. Jennifer Hudson a Dreamgirls „nagy nótájában” libabőrt és könnyeket is előcsalogatott belőlünk, Oleta Adams a Focal 5-ös demólemezének első számából kilépett és ott állt előttünk. A JBL Synthesis One Array hangerejét az elviselhetetlenség határáig fokozva, például a Super 8 c. film vasúti balesetének megtekintésekor, semmilyen negatívumot, minőségromlást nem tapasztaltunk, lehetetlen belekötni, fogást találni rajta.

A világ legjobb házimozi rendszereinek egyike: JBL Synthesis One Array!

forrás: http://www.av-online.hu - Audio & Vision online 2012. március