Alapos, szálcsiszolt alumínium műszerfal kifinomultságot sugall, és ez a stílus tökéletesen illeszkedik a Cambridge Audio AV-vevőkhöz. A külső olyan, mintha előrevetítené azt, amit majd teljesítményben kapunk, céltudatosan tervezett, elegáns, csaknem minimalista külső, egy csipetnyi high-endes hűvösséggel párosulva. Az előlapon mindösszesen hét gombot találunk, a műveleti-, és a bekapcsoló gombokat, egy előlapi USD-aljzattal együtt. A gombokkal semmi gond, de az USB-t ugyanaz a félresikerült gumisapka óvja használaton kívül, mint korábban, jó, ha a tulaj betáraz belőle néhányat, mert könnyen elkeveredhet! A gépezet új, akusztikailag csillapított, kettős rétegű lábakon áll, amelyek segítik megelőzni a túlzott rezonanciákat.


A készülék az összes mai lemezformátumot ismeri. Ezek a Blu-ray, a BD-3D, a DVD-Video, a DVD-Audio, az AVCHD, az SACD, a CD, a HDCD, a Kodak Picture CD, a CD-R/RW, a DVD±R/RW, a DVD±R DL, és a BD-R/RW is. File fronton is nagyon domborít az albioni, kezeli a MPEG2, MPEG2 HD, MPEG4, MPEG4 AVC, VC-1, Xvid, VCD, AVCHD, MPEG ISO, AVI, VOB, JPEG, JPEG HD-t is, és a sokat emlegetett MKV-t is, igaz annak csak a 4.1-es verziójáig, de ez is bőven elég. A szabványok zenei téren is megvannak, sőt itt van igazán magasan a léc, amit a lejátszó magasan át is visz. Alkalmazza a Dolby Digital Plus, DTS-HD High Resolution, a veszteségmentes Dolby True HD és DTS-HD Master Audio formátumokat. A 751BD nemcsak blu-ray, és DVD lemezeket játszik, hanem egyben egyszerű, de jó minőségű sztereó CD lejátszó is. Az utóbbit amiatt teheti, mert kapott a hátuljára egy pár sztereó audio kimenetet. Ez a korábbi tesón nem volt megtalálható. Van még egy RS232C, és egy e-SATA csatoló is, előbbivel-megfelelő program birtokában-számítógéppel is vezérelhetjük a gépet, utóbbi segítségével külső nagysebességű adattárolót kapcsolhatunk hozzá, új forrással megtáplálva a készüléket. Megtalálható még két darab HDMI-kimenet, ami pontosan eggyel több, mint régebben. Úgy látszik, a mérnökök is meghallották a korábbi kritikus hangokat az egyetlen /csaknem/ veszteségmentes csatolóval kapcsolatban. Megvan a tavalyi LAN-csatlakozó is, és ehhez „csatlakozott” egy WiFi-dongle. Ez is mutatja, hogy 2.0-ás BD-Live-ot, és vezeték nélküli netet használhatunk, és van 1GB beépített memóriánk is. A vezeték nélküli telepítés egyébként egyszerű, kiválasztása után a készülék a „Wireless” hálózati menüben gyorsan megkeresi a hozzáférési pontokat, és a felhasználó egy nagyon jól megtervezett szövegbeviteli mezőben megadhatja a titkosítási kulcsot.
A készülék lelke a Mediatek MTK8530 chipset, és 5 darab szeparált Wolfson WM8740 D/A konverter, amik biztosítják, hogy az összes audio csatornán a lehető legjobb minőségű dekódolt jel jelenjen meg. A nem HD-felbontású anyagokat a 751-es természetesen felkonvertálja 1080p-re, ezt a munkát a Marvel QDEO video skálázóra bízták a gyárban. Audio-hangzás terén sincs szégyenkeznivalónk, az Anagram Q5 192 kHz-s technológiája / ami a díjnyertes 840C CD-játszóból került át ide/ a zálog arra, hogy a legigényesebb hallgatók sem találnak fogást sem zene-, sem mozihallgatás közben.


Pure Audio Mode. Ebben a módban minimálisra csökken a zavaró zaj, mivel az összes video feldolgozó áramkör ki van kapcsolva. Ha az egyetlen átlagostól eltérő előlapi dedikált gombot használjuk /ami a filter gombja/, akkor 3 beállítás, lineáris, minimális, és meredek közül választhatunk. Talán miután a Pure Audio be van kapcsolva, és a szűrőt a lineáris módba helyeztük, tisztább, jobb, kiegyensúlyozottabb lett a hangzás. A képernyőn megjelenő menü mind színhatásával, mind betűkészletével üdítőleg hat a nézőre. Könnyen navigálható, logikus felépítettségű, magyar nyelvre tökéletesen adaptált. A távszabályzón tavaly óta nem változtattak, maradt a régi design, továbbra sem megvilágítottak a sötétben tökéletesen egyforma gombok, egyszerű szürke eminenciásként teszi dolgát.
A lemezbootolás terén remek időket kaptam. Egy blu-ray mintalemezt kevesebb, mint fél perc alatt indított el, a DVD-k ennél még jobban teljesítettek. A 3D-s megjelenítés egyszerűen káprázatos. A Polar-Express pincérei a vasúti kocsiban játszódó táncjelenet alatt minden szögből tökéletesen élnek látszottak, az áthallás minimális, a pixelesedés ugyancsak észrevehetetlen volt. A színeket jól textúráltan, végig élethűen adta át. A játékos jól végezte dolgát a blu-ray nagyfelbontású „sima” videókkal is, a teszt megjelenítés remegésmentes volt, bármilyen csíkozódás, felhősödés nélkül. Egy repülőtéri felvétel nézése közben a propeller lassú forgása enyhe foltosodást okozott, de ezzel a jelenséggel más gyártók is folyamatosan küzdenek.
Még lejjebb ereszkedve a minőség létráján, a DVD-fronton is csodásan teljesít a 751BD. A Marvel-méretezőn és a HDMI-n keresztül remek munkát kapunk, a játszó elsimítja a durva éleket, és korlátozza a csúnya digitális zaj behatolását. Azt hiszem, hogy a skálázó zajcsökkentésének minimumra állítása, és az élesség megfelelő belövése egy kis plusz extrát tud adni a képminőségnek.
Következzen egy kis audiofil csemege, Mendelssohn egyik hegedűversenye SACD-ről. A hangszerek finoman, tisztán, de erőteljesen szólaltak meg, az atmoszféra, és a tér is gyorsan megteremtődött, és úgy is tartotta a játszó. Egy pillanatra sem engedett, sem a dinamikából, sem a hangtérből. A mélyek határozottak voltak, a magasak élesek, de nem tolakodóak. Egy kicsit szentségtörésnek számíthat, de progresszív techno-zenével is megterheltem a gépet. Ezzel néha rendesen feszegettem a határait, de tartotta a teljesítményt, és feszesen tűrte a terhelést. A hirtelen váltásokat stabilan kezelte, talán a basszus-leadást tudnám egy leheletnyit kritizálni. Jazz esetén lágyan, alázatosan prezentálta a zenét, az énekhangokat ahol csak tudta, jól előtérbe helyezte.
A Cambridge Audio idei BD-playere minden tekintetben jobban sikerült, mint elődje. Tervezésében érezhető, hogy gondoltak a régebbi, HDMI-aljzattal nem feltétlenül rendelkező A/V-erősítős ügyfelekre is, de egyben a jövő felé is léptek. Itt főleg a 3D-s megjelenítésre gondolok. Video-megjelenítési képességeinél már csak audio-frontja nyújt erősebb előadást, sokszínűsége és multijátszási képessége minden szőrszálhasogató igényt kielégít. A végén jön általában a feketeleves, ez pedig az árcédula, ami bőven hat számjegyű, ezért csak annak a felső-középréteg házimozi-rajongónak éri meg ez a készülék, aki anyagilag egy még éppen nem high-end kategóriába eső komponensért tud ennyit áldozni. Annak viszont feltétlenül.